Nedvesfal, vizesfal és a fűtésköltség

A régen épült házak többségénél hiányzik, vagy már elöregedett a falban lévő "kátránypapír" szigetelés. Ennek következményeképpen sok helyen tapasztalják az épülettulajdonosok, hogy már jelentkeznek a talajpárából eredő vizesedési gondok.

A felszívódó víz oldja a talaj különböző rétegeiben lévő ásványi sókat, és magával viszi azokat a falazatba. A víz a párolgás során a sókat a vakolatba juttatja. Onnan a víz eltávozik és hátrahagy rengeteg ásványi sót.

Miután a sók elveszítik a nedvességtartalmukat kiszáradnak, a száradás során a folyékony halmazállapotból szilárd lesz, ez egy kristályosodási folyamatban zajlik le (mint ahogyan a víz megfagy). A kristályosodás térfogat-növekedéssel jár, és emiatt rendszerint elkezd peregni a vakolat és mállik a fal. A vakolatban feldúsult sóknak van egy rossz tulajdonsága: a levegő páratartalmát megkötik, amit a tulajdonos úgy tapasztal, hogy a vakolat felülete folyamatosan vizes. Ez főleg a téli időszakban intenzív, mert a fal csak befelé, a belső tér felé tud szellőzni és ez is növeli a levegő páratartalmát.

 A nedves falak többféle betegség kiváltó okai is lehetnek, pl. reumát, ízületi bántalmakat, asztmát, allergiát okozhatnak. További gondot okoz még, hogy a nedves fal jó hővezető, és a belső levegő hőmérsékletét a falon keresztül kivezeti a szabadba, és ezért a lakástulajdonosoknak számolniuk kell a megemelkedett fűtési költséggel is.

TUDTA  ÖN,  HOGY  A  NEDVES,  VIZES  FAL  ROSSZ  HŐVEZETŐ?

ELÖZMÉNYEK:

A vizsgálati indok az, hogy nyilvánvalóan valamilyen szinten befolyásolhatja egy épület fűtési, üzemeltetési költségeit az, hogy száraz vagy vizes a falazata. A mai energia igények mellett biztosan megtérül egy régi épület teljes körű korszerűsítése. Kérdés viszont hogy eme megtérülést mennyivel ronthatja le az, hogy az érintett épületnek a falalzata vizes, annak hőszigetelése rosszabb?  Továbbá mit jelent, ha csak a falazat kerül kiszárításra?

A kiindulási alapot egy átlagos méretű kisméretűtéglából épült lakóépület adja.

A kerámiatégla hővezetési tényezőjét a MSZ 18286/2-80 alapján a Pécsi Tudományegyetem  Pollack Mihály Műszaki Karának Anyagtanszékén vizsgálták be száraz és nedves állapotban.

TÁRGYI ÉPÜLET BEMUTATÁSA:

Az épület 1920 körül épült kisvárosi polgárház. Alaprajzi kialakítását tekintve „L" alakú, tornácos, részben alápincézett.  Szerkezeti kialakítását tekintve az alapozása, pince-, lábazat- és felmenő falazatai kisméretű tömör téglából készültek. Pince padló födémszerkezete egy korábbi felújítás során a tégla padozatról beton szerkezetűre lett cserélve.  Pince feletti födémszerkezete „porosz süveg „rendszerű. A zárófödém fa anyagú alul és felül borított porfödém. Nyílászárói fa anyagú kapcsolt gerébtokos rendszerű szerkezetek. Fűtése jelenleg hagyományos szilárd tüzelésű egyedi fűtőegységekkel.

A KÍSÉRLETI KONCEPCIÓ ISMERTETÉSE:

A kiindulási alap az volt, hogy adott épület teljes korszerűsítésen esik át, amely a homlokzatok, födémek, padozatok utólagos hőszigeteléséből és nyílászáró cseréből valamint fűtéskorszerűsítésből áll.
A vizsgálat során kiszámítjuk, hogy az épületkorszerűsítés mennyiben, eredményes abban az esetben, ha vizes az épület falazata, vagy ha száraz, illetve ha nincs korszerűsítés csak a falazatai kerülnek kiszárításra.

A KISÉRLET SORÁN ALKALMAZOTT ADATOK:

Az első és második (I.-II.) esetben a homlokzati falazatokra 8 cm expandált polisztirol hőszigetelés került beépítésre.
A felső zárófödémre 10 cm ásványgyapot hőszigetelés került.
A földszinti padló alatti pincefödém tetejére új rétegrenddel 8 cm expert  polisztirol hőszigetelés került beépítésre.
A homlokzati nyílászárók korszerű fa hőszigetelt üvegezéssel ellátott szerkezetekre lettek kicserélve 1,3 hő átbocsájtási tényezővel.

A harmadik és negyedik (III.-IV.) esetekben az épület korszerűsítetlen marad.

Az első és harmadik (I.-III.) esetben az épület falazata a földszinti padlótól számított 1,5 m magasságig vizes.
A tégla víztartalma 20,32 %, hővezetési tényezője 1,12 W/m2K

A második és negyedik (II.-IV.) esetben az épület földszinti falazata légszáraz.
A tégla víztartalma 5 %, hővezetési tényezője 0,58 W/m2K

A VIZSGÁLAT ISMERTETÉSE:A számításokat a 7/2006. TNM számú rendelet alapján készítettük el.
A vizsgálat során az alábbiak lettek meghatározva:

• A határoló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezői,
• a fűtött és fűtetlen terek közötti határoló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezői
• nyílászárók
• hőhidakból eredő hőveszteségek
• az épület fajlagos hőveszteség tényezője
• a fűtés éves fajlagos hőveszteség tényezője
• az épület nyári túlmelegedési kockázatának vizsgálata
• az épület fűtésének fajlagos primer energia igénye
• az épület hálózati melegvizének fajlagos primer energia igénye
• az épület összesített energetikai jellemzőjének meghatározása

A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ELEMZÉSE KORSZERŰSÍTETT ÉPÜLET ESETÉN:

A két vizsgálat összehasonlítása során megállapítható hogy bár az egész épület korszerűsítve lett a jelenleg általánosan elfogadott korszerűsítési követelményeknek megfelelően, mégis a száraz és vizes falak esetén jelentős különbséget lehet tapasztalni annak ellenére, hogy a vizes falaknál a falazat csak 1,5 m-ig volt vizes.

• HŐSZIGETELT FALAZAT EREDŐ HÖÁTBOCSÁJTÁSI TÉNYEZŐJE (UR)

A FALAZAT 1,5 M MAGASSÁGIG NEDVES	A FALAZAT  SZÁRAZ KISZÁRÍTOTT
0,42  W/m2K	0,37  W/m2K

KÜLÖNBSÉG: 12%

A számításokat tovább folytatva megállapítást nyert, hogy bár az épület fűtéskorszerűsítésen ment keresztül a fűtés éves fajlagos nettó hőenergia igénye közt is jelentős a különbség:

• ÉPÜLET ÉVES NETTÓ FŰTÉSI ENERGIA IGÉNYE (QF)

A FALAZAT 1,5 M MAGASSÁGIG NEDVES	A FALAZAT SZÁRAZ KISZÁRÍTOTT
18.186,66 kWh/a	14.432,71 kWh/a

KÜLÖNBSÉG: 21%

A számítások összegzéséül elmondható hogy az épület korszerűsítése során, teljes korszerűsítést figyelembe véve jelentős energia takarítható meg a teljes üzemelés (fűtés, világítás, melegvíz előállítás) energia felhasználása esetén is.

• ÉPÜLET ÖSSZESÍTETT ENERGETIKAI JELLEMZŐJE (EP)

A FALAZAT 1,5 M MAGASSÁGIG NEDVES	A FALAZAT SZÁRAZ KISZÁRÍTOTT
175,78 kWh/m2a	152,53 kWh/m2a

KÜLÖNBSÉG: 13%

A fentiekből következik, hogy a hamarosan érvénybe lépő energetikai osztályba sorolásnál a jelenleg elfogadott és alkalmazott teljeskörű korszerűsítésnél is egy minősítési osztálykülönbséget jelent az, hogy a felújításra szánt épületnek száraz, vagy vizes a fala.

ÉPÜLET  ENERGETIKAI MINŐSÍTÉSE „A"-TÓL „I"-IG

A FALAZAT 1,5 M MAGASSÁGIG NEDVES	A FALAZAT SZÁRAZ KISZÁRÍTOTT
B	A
80%	69%

ÖSSZEFOGLALÁS:

A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy amennyiben egy teljes szigetelési és gépészeti korszerűsítésen átesett épület falazatai
1,5 m magasságig vizesek,
a fűtési energia igénye 21%-kal az épület üzemeltetéséhez szükséges teljes energia igénye pedig 13%-kal nagyobb.

A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ELEMZÉSE, KORSZERŰSÍTETLEN ÉPÜLET ESETÉN:

A két vizsgálat összehasonlítása során megállapítható hogy a különbség pusztán a falazat kiszáradása esetén is jelentős lesz.

HŐSZIGETELT FALAZAT EREDŐ HÖÁTBOCSÁJTÁSI TÉNYEZŐJE (UR)

A FALAZAT 1,5 M MAGASSÁGIG NEDVES	A FALAZAT  SZÁRAZ KISZÁRÍTOTT
1,66  W/m2K	1,03  W/m2K

KÜLÖNBSÉG: 36%

A számításokat tovább folytatva megállapítást nyert, hogy bár az épületnél nem lett utólagos hőszigetelés és fűtéskorszerűsítés végezve, a fűtés éves fajlagos nettó hőenergia igénye mégis jelentősen csökken:

ÉPÜLET ÉVES NETTÓ FŰTÉSI ENERGIA IGÉNYE (QF)

A FALAZAT 1,5 M MAGASSÁGIG NEDVES	A FALAZAT SZÁRAZ KISZÁRÍTOTT
47.372,91 kWh/a	31.448,9 kWh/a

KÜLÖNBSÉG: 34%

A számítások összegzéséül elmondható hogy az épület falazatainak kiszárításával is jelentős energia takarítható meg a teljes üzemelés (fűtés, világítás, melegvíz előállítás) energia felhasználása esetén is.

ÉPÜLET  ÖSSZESÍTETT ENERGETIKAI JELLEMZŐJE (EP)

A FALAZAT 1,5 M MAGASSÁGIG NEDVES	A FALAZAT SZÁRAZ KISZÁRÍTOTT
356,51 kWh/m2a	257,9 kWh/m2a

KÜLÖNBSÉG: 28%

A fentiekből következik, hogy a hamarosan érvénybe lépő energetikai osztályba sorolásnál, bár az épületnél nem lesz korszerűsítés végezve, a falazat szárazzá tételével két minősítési osztályt lehet előrelépni.

 

 

 

 

ÉPÜLET  ENERGETIKAI MINŐSÍTÉSE „A"-TÓL „I"-IG

A FALAZAT 1,5 M MAGASSÁGIG NEDVES	A FALAZAT  SZÁRAZ KISZÁRÍTOTT
F	D
161%	117%

KÖLTSÉG MEGTAKARÍTÁS AZ ÉPÜLET FŰTÉSÉNÉL

ÁTSZÁMÍTÁS:
1 Wh = 3600 J: 1kwh = 3,6 MJ 1m3 GÁZ (150 Ft) 34 MJ = 9,45 kWh 1 kWh = 16 Ft
ÉPÜLET ÁLLAPOT		FŰTÉSI ENERGIA ÉVES SZINTEN			MEGTAKARÍTÁS ÉVES SZINTEN
		kWh	%	Ft	%	Ft
3.	NEDVES FELÚJÍTATTLAN	47.373	100	757.968	0	0
4.	SZÁRAZ FELÚJÍTATTLAN	31.449	66,39	503.184	33,61	254.784
1.	NEDVES FELÚJÍTOTT	18.187	38,39	290.992	61,61	466.976
2.	SZÁRAZ FELÚJÍTOTT	14.433	30,47	230.928	69,53	527.040

ÖSSZEFOGLALÁS: A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy amennyiben tárgyi épület falazatai 1,5 m magasságig vizesek, a fűtési energia igénye 34%-kal az épület üzemeltetéséhez szükséges teljes energia igénye pedig 28%-kal csökkenthető azzal, hogy a falazatai kiszárításra kerülnek.

Tehát tárgyi épület alaphelyzetben nedves falakkal, korszerűtlen hőszigeteléssel és épületgépészettel a még megengedett energiafelhasználás felé esik: 161%.

Az épület kiszárításával az energiaigény 44%-al csökken

Ha a vizes falú épület teljes korszerűsítésen esik át, de a falai vizesek maradnak a csökkenés 81%-os már megfelel, de nem éri el a legjobb minősítést így: 80%.

Ha a felújítás a falszárítással is kiegészül, akkor a csökkenés 92%-os és eléri a legkorszerűbb „A" minőségi osztályt  69%.

Forrás:

A  BHI Kft, (Miskolc, Deák Ferenc u 5) megbízásából  készült  a Pécsi Tudományegyetem  Pollák Mihály Műszaki Karának Anyagtanszékén

Oldal: Épület energetikai számítás
Láthatóvá tesszük a hőenergiát ! - © 2008 - 2024 - termografia.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat